Μορφή αναζήτησης

San Marcos 5

Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j Gadara tɨ jáꞌmaꞌcan

(Mt. 8:28-34; Lc. 8:26-39)

1Aj mu mij után jitze pujmuaꞌ jaꞌráꞌaj, aꞌyaa pu tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Gadara. 2Tɨꞌɨj naꞌaj tyeꞌtáraa ɨ Jesús ɨ báarcuj jitze, sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ úꞌsejreꞌ. Aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ aꞌáa pu jeꞌtáraa joꞌmaj ɨ muɨꞌchítyee jáꞌavaꞌtacaa, 3jiꞌnye aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj. Capu ɨꞌriitacaꞌaj tɨ aꞌtɨ́j jaatyájɨꞌqueꞌen, nyi cadéenaj jɨmeꞌ. 4Mueꞌtɨ́j muꞌríj jaꞌnájɨꞌcaꞌcaꞌaj ɨ muácaꞌraꞌan majta ɨ ɨcájraꞌ jitze ɨ cadéenaj jɨmeꞌ, jeꞌen pu jajtzáꞌnaꞌaj, capu jeꞌej tyíɨꞌriitacaꞌaj tɨ aꞌtɨ́j jaamuéꞌtɨn. 5Aꞌnáj tɨ naꞌaj pu aꞌáa joꞌcháꞌcanyaꞌaj ɨ jɨríj jitze ajta joꞌmaj muɨꞌchítyee jáꞌavaꞌtacaa tújca ajta tɨ́caꞌ, antyijíihua ajta tyetyéj jɨn curióotoꞌxaꞌaj. 6Ajta tɨꞌɨj aꞌɨ́j huaséj ɨ Jesús, aj puꞌij ootatéj, tɨꞌɨj ij tyítunutacaꞌ aꞌájna véjriꞌ joꞌtɨj joꞌtyávaacaꞌaj ɨ Jesús, 7tɨꞌquij aꞌyan tyaatajé caꞌnyíin jɨmeꞌ tɨjɨn:

—Capáj nyéetzij jeꞌej nyoorej, Jesús, ɨ paj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios tɨ néijmiꞌqueꞌ tyíꞌijta. Aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij ɨ Dios jitze maꞌcan paj quee puéjtzij nyataꞌcareꞌen.

8Aꞌyaa pu tyíꞌxajtacaꞌaj, jiꞌnye Jesús pu aꞌyan tyaatájeevacaꞌaj tɨjɨn:

—Tyiyáaruꞌ mu paj jeꞌej puaꞌaj metyóomuaꞌrej, iirájraꞌ mu tyévij tzajtaꞌ.

9Jesús pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye puaꞌantyapuaj?

Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu ántyapuaj tɨjɨn Legión, jiꞌnye tyámuaꞌ tu tyíꞌtyamuiꞌij.

10Aꞌɨ́ɨ puꞌij aꞌyan jéehua tyáꞌhuaviiracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨquee hueꞌráꞌityacareꞌen aꞌájna. 11Ajta aꞌájna véjriꞌ, jéehua mu ɨ tuíixuj aꞌáa tyojóohuɨɨracaꞌaj, 12aꞌyaa mu mij ɨ tyiyáaruꞌuj tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn:

—Taataꞌítyij ɨ tuíixuj jimi taatáꞌ tyej tyij huaꞌ tzajtaꞌ utyájrutyej.

13Aj puꞌij ɨ Jesús huoꞌtaꞌ, matɨꞌɨj mij iiráacɨj ɨ tyiyáaruꞌ ɨ maj tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij, aj mu mij ɨ tuíixuj tzajtaꞌ utyájrupij. Majta ɨ tuíixuj aꞌyaa mu aráꞌaxcaa aꞌchu huaꞌpuaj víꞌraꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu mij joꞌhuáachajraa aꞌájna pujmuaꞌ joꞌtɨj jaꞌancátyee, aj mu mij ujvátzɨj majta jeꞌen jáataꞌ atyáavatzɨj aꞌáa mu mij néijmiꞌi atyájcuii.

14Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ tuíixuj aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌtátzɨɨn, matɨꞌɨj mij jóꞌjuꞌ maj tyojoꞌtaxáj ɨ chájtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj a ɨmuáj antacháatɨmee. Aj mu mij ajeꞌréꞌnyej ɨ tyeɨ́tyee mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j. 15Matɨꞌɨj aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jeꞌej jéꞌeenyeꞌej ɨ Jesús, aj mu mij aꞌɨ́j huaséj ɨ tyévij ɨ tyiyáaruꞌuj maj tzajtaꞌ úꞌsejriaꞌcaꞌaj, aꞌáa pu joꞌtácatyii, capu cheꞌ jutɨmueꞌracaꞌaj, puꞌríj tyámuaꞌ éenyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tyévij. Jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee tyuꞌtátzɨɨn, 16majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jaaséj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, néijmiꞌi mu huoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej tɨ tyáaruj ɨ tyévij ɨ tyiyáaruꞌuj maj tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, ajta jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huóꞌruuj ɨ tuíixuj. 17Aj mu mij huatyóohuij ɨ tyeɨ́tyee maj jaatáhuaviij ɨ Jesús tɨ jóꞌraꞌnyij aꞌájna.

18Tɨꞌɨj ɨ Jesús atyájraa ɨ báarcuj jitze, aꞌɨ́jna ɨ tyévij tyiyáaruꞌ maj tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ jaatáꞌan tɨ jamuán jóꞌmeꞌen. 19Ajta ɨ Jesús capu jaatáꞌ, sulu aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Áricuj jóꞌraꞌ joꞌpaj jaꞌchej huaꞌ jamuán aꞌihuáamuaꞌ, pajta jeꞌen néijmiꞌi huoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej tɨ muáaruuj ɨ tavástaraꞌ, ajta jeꞌej tɨ tyimuáꞌancuꞌvaxɨj.

20Aj puꞌij jóꞌraa ɨ aꞌtɨ́j, ajta jeꞌen huatyóochej tɨ huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tamuáamuataꞌ tɨ Chájtaꞌnajmee, jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj jimi aꞌɨ́jna ɨ Jesús, néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ.

Aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨ tyíꞌcuiꞌ ajta ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jairo

(Mt. 9:18-26; Lc. 8:40-56)

21Tɨꞌɨj ɨ Jesús huariáꞌraa ɨ báarcuj jitze aꞌáa pu jaꞌráꞌaj után jitze pujmuaꞌ, aj mu mij jéehua ɨ tyeɨ́tyee ajtyáxɨɨriacaꞌ, ajta ɨ Jesús aꞌáa pu joꞌtyéechaxɨj joꞌtɨj jóoꞌasej ɨ jájtyij. 22Aj puꞌij sɨ́ɨj aráꞌaj ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Jairo, tɨꞌɨj jaaséj ɨ Jesús aj puꞌij tyítunutacaꞌ a chóotaꞌ joꞌtɨj joꞌtyéjvee, 23jéehua pu aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn:

—Nyiyóoj pu áꞌmeꞌrej, mujoꞌtéꞌyiꞌij pataꞌaj jaꞌajtamuárɨeꞌen taꞌaj huarúj, ajta jeꞌen júurij jáꞌraꞌnyij.

24Jesús puꞌij jamuán ujóꞌmej, majta jéehua ɨ tyeɨ́tyee ujóꞌjuꞌ huaꞌ jamuán tyámuaꞌ mu mij tyityóotajchacaꞌaj. 25Ajta huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee íitɨꞌ tɨ tyíꞌcuiꞌ pu ajoꞌtyávaacaꞌaj, puꞌríj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨ tyíꞌcuiꞌ, aꞌnáj tɨnaꞌaj pu anámuɨꞌyacaꞌaj ɨ xúureꞌej. 26Jéehua pu jajpuéjtzicaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ arí jéehua huóoꞌijtacaꞌ ɨ maj tyíꞌhuaꞌtacaa jimi, puꞌríj ij néijmiꞌi tyajaꞌhuóorɨeecaꞌaj, ajta capu tyiꞌtɨ́j jarújtyeꞌ. Sulu aꞌyaa puꞌuj jéetzeꞌ tyiꞌijcuíꞌnyacaꞌ. 27Tɨꞌɨj tyúꞌnamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj ɨ Jesús, aꞌɨ́jna íitɨꞌ pu huaꞌhuaritaꞌ ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌreꞌnyéej tɨꞌquij jaꞌajtamuárɨej ɨ máancajraꞌan ɨ Jesús. 28Jiꞌnye aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨjɨn: “Aꞌɨ́j nu jɨn tyámuaꞌ rɨnyij tɨpuaꞌaj nyaꞌajtamuárɨeꞌen máancajraꞌan.” 29Tɨꞌɨj aꞌyan huarɨ́j aj puꞌij huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ tɨ anámuɨꞌyacaꞌaj ɨ xúureꞌej, ajta aꞌyan jaataꞌaj ɨ tzajtaꞌ tɨ arí tyámuaꞌ huarɨ́j. 30Jesús pu jáamuaꞌreeriꞌ tɨ aꞌtɨ́j tyúꞌhuaaj tɨ tyíꞌcuiꞌ, aj puꞌij pu ájvej huoꞌséerajraa ɨ tyeɨ́tyee, ajta jeꞌen aꞌyan tyuꞌtaꞌíhuoꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj naꞌajtamuárɨej ɨ nyamáancaj jitze?

31Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j mu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj huaꞌsej maj jéehua ɨ tyeɨ́tyee muaꞌtajche, pajta aꞌyan tyíꞌihuoꞌ tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj naꞌajtamuárɨej?”

32Ajta ɨ Jesús pu huoꞌséerajyiꞌcaa ɨ maj aꞌáa joꞌváatɨmaꞌcaa, tɨꞌij jaaséj aꞌtɨ́j tɨ jaꞌajtamuárɨej. 33Aj puꞌij ɨ íitɨꞌ tyuꞌtátzɨɨn ajta tyóoviveesimaꞌaj, jiꞌnye jamuaꞌreeriacaꞌaj tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej jáaruuj, aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ joꞌtɨj joꞌtyéjvee ɨ Jesús tɨꞌquij jimi tyítunutacaꞌ, ajta jeꞌen néijmiꞌi jaatéꞌexaa tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ. 34Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyiyóoj, aꞌɨ́j paj jɨn tyámuaꞌ huarɨ́j ɨ paj tyáꞌantzaahuaj. Áricuj axáahuaj jóꞌraꞌ cheꞌ tyámuaꞌ muaꞌaxcaj ɨ paj períj huarúj.

35Óocheꞌ pu tyiꞌtyaxáatasimaꞌcaj ɨ Jesús, matɨꞌɨj séecan aráꞌaj aꞌáa maj jaꞌchej aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa mu mij tyaatéꞌexaa ɨ yoꞌpuáaraꞌan ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌ tɨjɨn:

—Puꞌríj huamuɨ́ꞌ aꞌyóoj. ¿Jiꞌnye pej pij pooj tyáꞌɨtzaaj mu maeestro?

36Ajta ɨ Jesús, capu huaꞌantzaahuaj aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa ɨ yoꞌpuáaraꞌan tɨjɨn:

—Capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, aꞌɨ́ɨ puꞌuj juxɨeꞌveꞌ paj tyáꞌantzaahuatyeꞌen.

37Ajta quee aꞌtɨ́j huatáꞌ mej mij jamuán ujóꞌjuꞌ, sulu aꞌɨ́j puꞌuj ɨ Pedro, ajta ɨ Santiago, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan, ɨ tɨ ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeen ɨ Santiago. 38Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌchej ɨ yoꞌpuáaraꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee huaséj ɨ maj caꞌnyíin jɨn tyóoyiinyisimeꞌej, 39aj puꞌij utyájrupij uchiꞌtáj tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye mej mij jeꞌej uhuatyáhuaasij siajta jéehua juyiin? Capu muɨꞌchij mu páꞌrɨꞌɨj, sulu tyácusij puꞌuj.

40Aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee jaatyaꞌatzájraa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ajta aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌcaa iiráꞌityacaꞌ, aj puꞌij aꞌɨ́jna joꞌvíꞌtɨj ɨ táatajraꞌ ajta ɨ náanajraꞌ ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, aj puꞌij aꞌúun joꞌtyájrupij joꞌtɨj jeꞌrácaꞌtyii aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj. 41Tɨꞌquij jajvíꞌ ɨ muácaꞌraꞌan jitze ajta jeꞌen aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:

—Taliita, cuumi —aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij, Taliita cuumi, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn: Páꞌrɨꞌɨj, muéetzij nu aꞌyan tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, ájchesij.

42Aj puꞌij ájchej ɨ páꞌrɨꞌɨj, tɨ tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj jájchaꞌɨɨcaꞌaj ajta jeꞌen huatyóochej tɨ ajoꞌchaꞌcanyeꞌen. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee jéehua mu jeꞌej tyoꞌtaséj. 43Ajta ɨ Jesús jéehua pu huoꞌtaꞌíj maj quee aꞌtɨ́j ixaatyeꞌej, ajta jeꞌen tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ mej mij tyáacueꞌtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj.